Magány. Ma egész nap sorozatot néztem, hiszen nem volt senki akivel tudtam volna lenni. Egyedül vagyok. Szar dolog. És nincs senki akivel beszéljek. Tudjátok mit érzek? Hogy nekem soha semmi nem jön össze. Ma gondolkoztam azon, hogy kéne irnom egy listát az év legjobb pillanatairól, amiko boldoggá tettek. Egy szót tudnék ráirni. Ádám. És ezzel be is zárult a lista. Próbáltam felidézni olyan pillanatokat, amik olyan jók voltak, de őszintén csak az jut eszembe hogy mennyi mindent vesztettem el idén. Már csak két nap van karácsonyig, mindenki izgatottan várja, végre szünet van, mindenki örül neki, mennek ide oda. Mindenki. A barátaim is, csak éppenséggel nélkülem. Örülök hogy Ádám jól érzi magát, de hiányzik. Szükségem van rá.
Előre érzem, hogy az idei karácsonyom is szar lesz. Utálom ezt az egészet. A karácsony arról szól, ogy midnenki drága ajándékokat vásárol a másiknak, és azok pedig felvágnak vele. Már csak az is segitene, ha legalább a hó esne:/ Jéézusom.. Hogy fogom én még végigcsinálni az elkövetkező 6 napot egyedül? Egyre rosszabbul érzem magam napról napra. Tudjátok mit érzek? Hogy nekem sosem sikerül semmi. Nekem sosem jön össze. Soha.
Ááá nem tudok mit irni.
Rég írtam.. Tudom. Igazából nem tudtam irni, nem tudtam hogyan irjak le dolgokat. Egyszerűen csak cikáznak össze vissza a gondolataim. Az elmúlt hetekben megirtuk a tz-ket, és örülök h végre letudtam mindent, és pihenhetek. Ennyiben jó minden. Bár, még sosem voltam olyan magányos mint most. Itt van Ádám és örülök neki. Még soha senkit nem szerettem ennyire, és nem rajongtam érte. Hiszen Ádám olyan mint egy menedék. Mikor vele vagyok, akkor elmenekülhetek minden elől, és akkor csak ő és én vagyunk a tökéletes. Ez a szerelem nem igaz?:) Tudjátok azon gondolkoztam hogy boldogság nem létezik. Minden embernek az a célja hogy boldog legyen. De őszintén, van olyan ember aki tényleg boldog? Oké érzel boldogságot pillanatokig. De nem hiszem hogy lehet boldogságot érezni huzamos időn keresztül. Vagy csak én vagyok ilyen elcseszett:) Hamarosan karácsony van. Remélem, hogy ez nem lesz annyira elcseszett mint a tavalyi. Bár van egy olyan érzésem, hogy pontosan ugyanolyan csalódott leszek, és megint sirás lesz a vége, mint minden évben.
Ma volt a szünet első napja, és hát mit is mondjak. Elég unalmas volt, szar. Ádámmal voltam tegnap, ott aludtam, de ők ma elutaztak, igy itthon voltam, apuékkal együtt kajáltunk, aztán meg nővéremnek a karácsonyi bulijára mentünk ami nem is tudom. Nem mondanám valami jónak. Az első perctől kezdve vártam hogy vége legyen.
Úristen mostanában olyan rosszul alszok. Csak rohanok folyamatosan. Valaki mindig üldöz, üldöz, én felkelek, és annyira megvagyok izzadva:( Nagyon rossz. EZz tuti jelent valamit.
Jajj ma nagyon összevissza irtam, Látjátok? csak cikáznak össze vissz a gondolatok. Nem bírom, megőrülök.
És istenem, olyan egyedül vagyok. A szünet rlső hetében kb nem is lesz programom:( Még sosem volt ilyen.
Az én életem, veszélyes. zavarodott, nem normális. Ma nem birtam tovább, úgy döntöttem, megpróbálok midnent visszaállítani a rendes kerékvágásba. És mivel rájöttem h Ádámra kuzrávra szükségem van, irtam neki. Féltem hogy nem fog válaszolni, de irt. És beszéltünk. És azt éreztem hogy van még remény, hogy újra az enyém legyen, azt irta menjek le hozzá monorra. Én meg, gyorsan összekaptam magam, és rohantam. Úgy éreztemn hogy futok az életemért. Miközben utaztam annyira izgultam. Nem tudtam mi lesz. Féltem hogy talán már sosem kapom vissza. Egyszerre remegtem, mert annyira fáztam, közben pedig folyt rólam a viz. Azthittem meghalok. Mikor odaértem a kapujukhoz, vettem egy nagyon mély levegőt és becsöngettem. Istenem nem tudom mikor iozgultam valaha is ennyire. És akkor kilépett az ajtón. A szivem majd kiugrott a helyéről. És tudjátok mit éreztem mikor újra megláttam? Azt hogy megint szerelmes vagyok. Hogy vele akarok lenni. Hogy nem akarom többé elvesziteni. Megölelt. Olyan jó érzés volt újra érezni őt. Bementünk a szobájéba, és beszélgettünk, erről az egészről. És megigértem neki, hogy megteszek mindent hogy boldog legyen, mert annyira szeretem, és többet nem akarom elvesziteni. Akkor megcsókolt. És.. most újra együtt vagyunk. És olyan jó érzés az, hogy újra hiányolhatom, ahogyan kimondja hogy kicsim, amikor azt mondja hogy szeret. Amikor tudom hogy ott van nekem, és számithatok rá. Hogy van miért várnom a hétvégét. Szeretem nagyon.. Tényleg. Még soha nem szerettem senkit ennyire. Soha nem rajongtam még senkiért ennyire. Szeretlek <3
És ne feledjétek. Ha valakit tiszta szivedből szeretsz, soha ne hagyd el. Na jó, ez tök alap. Csak én vagyok ilyen idióta, hogy elhajtom magam körül azokat akiket szeretek, és akik engem is szeretnek:D
Igazából. Nagyon nagyon nem vagyok túl Ádámon. Elkezdett hiányozni. Hiányzik a vele eltöltött idő. Amikor minden olyan jó volt. Hogy előtte annyira magam lehettem, és nem kellett szégyellnem semmit. Hogy annyi mindent megtudtunk beszélni. Hogy nem voltam egyedül. Vagyis de egyedül voltam, de ha kellett tudtam rá számitani. Hogy mindig milyen nehéz volt elválni, de utána jó volt a találkozás. Hiányzik hogy annyira szeretett. Hogy mellette igazán sosem voltam egyedül, és segitett. Hiányzik hogy tartoztam valahova, valakihez. Már Hanna sincs itt... Legalább ő lenne. Annyira magányos vagyok. Ennél nincs is rosszabb érzés. Ha lehetne istenem úgy visszamennék az időben. Olyan jó lenne ha ez csak egy film lenne, és a végén happy end lenne. Én mikor kapom azt meg? Régen minden olyan tökéletes volt. Hiányzik ez a tökéletesség. Vissza akarom kapni a régi életem. Sosem gondoltam hogy valaha ezt mondom, de visszaakarom. Bárcsak...
Vagy akkor már tudnék teljesen új életet kezdeni....
Hmm.. Mikor azt hiszem nem jöhet rosszabb, de jön. Szörnyű. Hanna, közölte, hogy nem kér többet a barátságomból. Hogy én elvettem az önbizalmát, és a sárga földig tiportam, hogy csak játszadoztam vele, és én egy szörnyű ember vagyok. Most egy kicsit én is annak érzem magam. És Ádám megint hiányzik egy kicsit. Most hogy közeleg a hétvége egyre jobban előtört bennem, hogy már nem fogom többet látni. Még nem vagyok teljesen túl rajta. Azért még is csak nagyon sok mindent adott. Komolyan nem értem hogy birta eddig velem. Nehéz eset vagyok. Ebből is látszik mennyire szeret/szeretett. Nem baj, az idő mindenen segit. Life goes on. Én döntöttem igy, és jól döntöttem. Ebben biztos vagyok. Ki tudja mit fog még hozni a sors. Csak sodródom:) Olyan nehéz ez. Néha olyan jó lenne más életében lenni. Neem, azért nem akarnék más életében lenni, de jó lenne néha csak igy kiszakadni az életből. De hát nem lehet. Mindig erősnek kell lenni:)
Újra kicsit magányosnak érzem magam.
Csak nézni, ahogy a dolgok megváltoznak, miközben te csak annyit akartál, hogy a régiek maradjanak. Vicces, de butaság is, hogyan akarsz egyszerre mindent és semmit. Őrültség, amikor elakarod engedni,de még mindig kitartasz mellette, és amikor pedig tovább akarsz lépni, de ott maradsz, ahol kezdted. Amikor az érzések jönnek és mennek és nem tudod eldönteni, hogy mit akarsz. Amikor annyi mondanivalód van, de nem tudod, hol kezd el. Amikor annyira akarod őt az életedben, de csak annyit tehetsz, hogy egyre messzebbre és messzebbre lököd magadtól. Nehéz visszagondolni, hogy milyenek voltak a dolgok régen, aztán rájuk nézni, hogy milyenek most és ráébredni, hogy a dolgok már mások és soha nem lesznek ugyanolyanok mint akkor.
Ja egyébként boldog mikulást. Én sok sok gumicukrot kaptam :3
A mai napom, sokkal boldogabban telt el, mint az előző kettő. Vagy inkább előző három. Mondjuk a tegnapi délutánom is jó volt, hiszen Márkkal voltam:). Ma túl vagyok egy két oldalas esszé iráson. Verselemzést kellett irni, és egy k*baszott unalmas szar versről kellett oldalakat pofázni. Remélem meg lesz a hármas. Viszont, azt fedeztem fel, hogy a nap többi részében nem idegeskedtem. Eddig minden perben valami máson járt az agyam, stresszeltem, de ma nem. Lehet Márk jó hatással van rám. Olyan nyugtató, vagy nem is tudom. Délután mentem gitárra és a tanárom szerint sokat fejlődtem énekből, és meg is jegyezte, hogy mennyivel kisimultabbnak látszom. Érdekes. Tegnap még reggel a buszon, egy ismeretlen nő megkérdezte, hogy jól vagyok e. Képzelhetitek milyen fejem lehetett:D Nem tudom. Úgy érzem, most hogy nincs az Ádám, olyan kiegyensúlyozottabb vagyok, nem aggódok. Nincs veszekedés, nem idegesit fel senki. Kicsit a végén ezt a kapcsolatot már inkább kényszernek éreztem. Szóval most igy sokkal nyugisabb minden. És képzeljétek ma nem hiányzott. Bár eddig is mindig ez volt. A hétvége után az első 2-3 napban nagyon hiáynzott, utána jött a már megszokott elhidegülés tőle. És most is ugyanez van. Túl sokszor hiányzott már eddig, túlságosan is hozzászoktam hogy van valakim de igazából nincs is. Tudjátok. Mi úgy igazán sosem voltunk együtt.
Délután, mikor hazaértem, beszélgettem apuval és tökre lehangolt. Azt mondta, nem is énekelek jól, sőt visszafejlődök:(. Mostanában mindig lehangol. Esküszöm, hogy depressziós. Ja és nem járhatok táncra:( Ráadásul a hajamat sem festethetem be. Mondjuk még a hajfestés a legkevesebb. Nem baj, majd csak megoldom valahogy:) Igy a napvégére, felszabadultnak érzem magam. Olyan érzés van bennem, hogy szabad vagyok. Nincsenek korlátok. Jól érzem magam. Tényleg:)
Szóóóval... Ez az első napom nélküle. És az első éjszaka, amikor sírtam miatta.. Na jó nem, mert tegnap is sirtam. Igazából nem csak miatta sirtam, hanem amiatt is, hogy az állitólagos "legjobb" barátnőm cserben hagyott. Pont mikor a legnagyobb szükségem lenne rá. Nem kell hogy pátyolgasson, csak a tudat h számithatok rá. Nem baj.. Erős vagyok, túl fogom élni. Azt hiszem. Mivel nem akarok teljesen magamba fordulni mint régen, terveznem kell. Eldöntöttem hogy elmegyek megint táncolni. Hiányzik. És igazából leginkább Ádám miatt nem táncoltam, mert úgy éreztem béna vagyok. Ha béna vagyok, ha nem, elmegyek, hogy kitudjam magam fejezni. És szeretnék változni. Mert most igazából minden ráemlékeztet. Na jó.. azért nem akarok teljesen megváltozni. Mondjuk, befestetném a hajam. Egy kicsit vöröses barnára. Szerintem jó lenne. Bár kitudja. Az sem biztos hogy anyu megengedi. Na mindegy, majd meglátjuk.
A következő tervem. Nincs következő... Igazából, itt az ideje hogy újra éljek. Újra boldog legyek, mert az elmúlt hónapokban már nem voltam az. Azt fogom csinálni amit szeretek, és akkor amikor szeretném. Nem akarok korlátokat. Jó nyilván kellenek, de értitek. Kiszeretnék bontakozni:) Remélem, hogy sikerülni fog. Nem akarok többet sirni. Csak mosolyogni, és addig nevetni míg meg nem fájdul a hasam.
Nem tudom, hogy most a napomrol irjak vagy inkabb a az erzeseimrol. Mert igazabol ma nem tortent velem semmi kulonos. Tudjatok felkeltem es tuleltem.:)
Igazabol eleg szarul erzem magam. Nagyon szarul.... Adam hianyzik, szornyu hogy nem lehetek vele, es nincs velem mikor szukdegem van ra. Egyszeruen mar nehez nekem ez, hogy csak heti egyszer lathatom. Olyan nehez kibirni. Sokszor komolyan elgondolkozom hogy megeri e szenvedni. Hogy megeri e szomorunak lenni. De aztan mindig ra kell jonnom hogy meg. Imadom, es nelkule kb semmi lennek. O egyszerre a legjobb, es legrosszabb dolog az eletemben. Annyira csodalatos minden egyes vele toltott perc, olyankor ugy erzem mintha egy kulon vilagban lennenk. De mikor vele vagyok ramtort az a marcangolo magany. Es faj, hogy nelkule nem tudok igazan boldog lenni. Kivulallonak erzem magam. Kivulallonak, a sajat eletemben. Egyedul vagyok. De meg mennyire egyedul. Ugy erzem senki sem ert meg igazan. Hogy az emberek allandoan meregetnek, hogy nevetnek. Rajtam... Hogy szerencsetlen vagyok, es kinos. Hogy minden amit csinalok Kinos. Ahogy levegot veszek, ahogy setalok, ahogy pislogok, ahogy eszem, ahogy iszom....
Egyszeruen levagyok lombozva. Es ilyenkor hol van Adam? Hol vannak azok akik megertenek?
Ennyire mas lennek mint a tobbiek?
Hajjajj.. ujra elkezdodott a het. Ismer hetfo van. Jajj:( De Ma van Adam Nevnapja:D Itt is boldog nevnapot kivanok neki<3
Tudjatok milyen oraval kezdek?:/ Kemiaaaaaa:@ Hogy lehet ilyen orat berakni hetfore ez szornyu. Es nekem ezzel a tudattal kellett felkelnem. Ez szomoru:( Amugy ahhoz kepest hogy azt mondtak esni fog az eso tiszta kek az eg. Koszonjuk idojaras elorejelzes. Remelem azert nem foloslegesen oltoztem fel ilyen melegen:@
Szoval ilyen csodalatosan indulnak ezek a hetfo reggelek. Csodalatos:)
Most igy a buszuton teljesen lelombozodtam. Nem tudom miert. Egyebkent meg mindug ez van velem. Meg mindig nem tudok teljesem boldog lenni:/ Meg mindig annyira konnyen tudok szomoru lenni. Na de most hogy van egy kis idom, leirom hogy mik voltak elozo heten velem.
Szoval... Uristen a legjobb.. Uj irodalomtanarunk van, bar csak egy felevig. De az az irodalom tanar rohadt helyes:D Szoval.. azt iszem ez lesz az egyik kedvenc oram most:D
Az uj matektanarunj szornyu. Feladott nekunk egy feladatot, ami ez volt: van egy 9literes, es egy 4 literes kannank, ezek mellett egy kut amibol annyi vizet merhetunk ki amennyit akarunk. Hogyan lesz a 9literes kannaban pontosan 6 liter?
Na en vegig azon gondolkoztam hofy minek pazaroljuk a vizet? Raadasul valahol szomjaznak. Es ki az az idiota aki igy meri ki a 6 litert? Raadasul tok megerolteto allandoan ontogetni. Hat igen.. Nem az en logikamra talaltak ki a matekot.
Uj tesitanarunk is van, aki a tavalyihoz kepest ki akarja dolgoztatni a belunket. Meg is mondta hogy ezen a oran a holtpontunkat is at kell elnunk. Mert akkor fogunk fejlodni. OMG milyen tesiorak lesznek itt:S
Kivamcsi vagyok a tobbi uj tanaromra:S.
Penteken osztyalkirandulas volt eloszor a bazilikaba mentunk utana a parlamentbe. Eloszor is a bazilikan tokte kiakadtam hogy mindenbol penzt akarnak csinalni. Hat igen az egyhaz...
A parlamenttol viszont elvoltam varazsolodva. Komolyan gyonyoruuu*-* annyira igenyesen es szepen van megcsinalva:)
Hetvegen Adammal voltam, es megunnepeltuk apuja szulinapjat is:)
Csodalatos volt vele megint ez a hetvege. De annyira nehez az elbucsuzas. Es szornyu tudni hogy mindig csak hetente lathatom. Neha azt erzem hogy ezt mar nem birom tovabb nekem szuksegem van olyanra aki mindig mellettem van, de tulsagosan szeretem hogy elveszitsem. Imadom<3 Erte barmit megtennek:)
Na es ennyit az elozo hetemrol. Ezek voltak a fontosabb dolgok.
Sziasztok holnaptól megint irok mi volt velem a suliban, ne haragudjatok, de most minden annyira zűrös volt:) De itt van az új videóm, remélem tetszik kérlek nézzétek meg. Ez arról szól jhogyan készülök el reggelente, benne van a midnen napi sminkem, plusz egy outfit!:) Remélem tetszik, holnaptól pedig várhatjátok az új bejegyzéseket <3
Aaaa... reggel 5:30kor az ebresztom ugy szolalt meg akarcsak egy riaszto. Gyorsan kipattantam az agybol.. tenyleg. Bazi gyorsan felugrottam. Monjuk lehet hogy csak amiatt hogy az oram a fraszt hozta ram. Legkozelebb valami kellemesre akarok kelni :@
Igyekeztem az elkeszulodessel hogy idoben elerjem a buszt. Raneztm az oramra, kiraly minden rendben van. Elindultam, gyors leptekkel nekivagtam a 10 perces setanak abban a cipoben ami penteken feltorte a labam, es a sebek meg mindig fajnak.. Na igen. Most hoztam ragtapaszt:D
Rapillantottam az oramra meg minig eleg idom volt hogy elerjem a buszt, kb 100m-re vagyok a buszmegallotol... erre elmegy elottem. busz. elobb jott 4 perccel aaaaa :@@@@@
igy nem ertem el a hollt pedig veluk mentem direkt miattuk indultam 1 oravalvkorabban es a kocsog busz miatt lecsusztam roluk:( remelem a suliban megtalalom oket:( :@@@
jol kezdodik az evem:)
aaa.. felszallt a boti a buszra.. szoval minden oki:)
Beertunk a suliba. egy oraval hamarbb mint kellett volna :-@
kesobb bejott az ofo elmondta a szokasos dolgokat, evnyito unnepely ami halistennek rovid volt es vissza a termekbe... hosszu lesz ez az ev mar most erzem. raadasul uj tesitanarunk lesz pedig a regit imadtam:(
11kor mar vegeztunk is juppiiiiiii
kepzeljetek a suliban egy lany ram mutatott es elkezdi: nem ez a lany aki blogol?
:)
aztan a buszon egy ismeretlen lany odault mellem es kerdezte hogy hogyan csinaltatam meg a hajam mert tetszik neki es o is ilyet akar..
szoval ez lett volna az elso napom:)
Es hivatalosan is vege a nyarnak. Hivatalosan is osz van, es kezdodik a suli. Nem hiszem el...
Az utolso ket nyari napomat probaltam tokeletesen eltolteni. Adammal voltam es Hannaval. Adam szombaton nalunk aludt. Csodalatos volt vele minden. Mint mindig. Osszeillunk akarcsak egy felbetort tojas. Szombaton filmet neztunk, elvoltunk.. este pedig Hannat kihivtuk es elmentunk setalni a hozzank kozeli patahoz, ott leultunk egy padra es beszelgettunk. Orulok hogy Adam es Hanna ilyn jol megvannak. Szerintem ez fontos:) Legalabb is nekem.
Ma pedig elmentem Adammal a westendbe ittunk bubble teat, es a vonaton elbucsuztunk. Tudjatok ez mit jelent? Hogy mostantol csak heti egyszer lathatom. Hogy nem aludhatok vele, es hogy nem lathatom szinte barmikor. Nagyon nehez volt elengedni. Hianyozni fog ez a nyar... Jajj.. most is itt bogok a buszon:'((
Kicsit ugy erzem hogy elpocsekoltam a nyarat es keves volt. Hat nezzuk vegig mit csinaltam.
A nyar elso hetet talan Adammal toltottem utana pedig lementunk Hannaval a balatonra egy hetre. Az ez utani par napot Adammal toltottem ismet es naluk aludtam apuek tudta nelkul. Psszt:D
Talan ez utan Adammal voltam a legtobbet. Hat persze megunnepeltunk a felevunket is es elmentunk sushizni is :3
Aztan ok elutaztak en pedig Hannaval voltam, elmentunk este a margitszigetre es eloszor voltam reszeg... psszt........ Utanna mentunk le erdobenyere ahol szofival voltam meg Krisszekkel, bar iden nem sikerult olyan jol mint tavaly de azert az is egy elmeny marad:)
Aztan megint Adammal voltam es elvittek magukkal a taekwon-do raborba ahol egy szobaban aludtunk szinte egy hetig. Jo volt megismerni ott mindenkit, jol ereztem magam. Es azthiszem a tobiek is igazan megkedveltek. Csodas het volt Adammal<3
Nem sokkal ez utan adamek elutaztak Horvatorszagba, addig en Inezekkel voltam, elvittek a Ramadaba, megneztuk a tuzijatekot eleg szuper volt:D
Es most az utolso hetemet vegig Adammal toltottem. Megcsinaltam az elso ilyen divatvideomat, ma a masodikat.
Talan osszesen volt 5 nap pihenom a nyaron. Mindig voltam valakivel, mentem valahova.
Ugy erzen amennyit tudtam annyit Adammal toltottem. Egy gyonyoruszep emlek marad ez a nyar. Bar lehetett volna hosszabb es csinaltam volna meg programokat.
Ja es a legfontosabb... Vegre megtalaltam a stilusomat, es megtanultam gordeszkazni<3 Ja igen.. es elmentem futni es sportoltam. Szoval a kituzott celjaimat elertem<3
Azt hiszem amit lehetett kihoztam ebbol a ket es fel honapbol.
Bar a kotelezoket nem olvastam el.. Csak meg ne tudja Kutassy:SS
Hianyzol Adam. Orokke szeretlek. Remelem te is elolvastad ezt. Koszonom hogy tokeletesse tetted a nyaramat es tamogattal mindnben <3
Hannanak pedig koszonom hogy ott volt nekem mikor szuksegem volt ra es segitett<3
na ennyit mara
ui.: A legjobb dolgok eszrevetlenul tortennek es akkor mikor nem is szamitasz ra.
Es koszonom hogy ilyen ritkan irtam de igy is figyeltetek a blogomat. Szeptembertol naponta esetleg ket naponta olvashatjatok a bejegyzeseimet<3
Ez egy külön bejegyzés. A napomtól független. Fáradt vagyok. Kimerült, üres, csalódott. És hogy miért? Nem tudom. Hiányzik valami amitől nem vagyok teljes. Magányosnak érzem magam. Az embereknek úgy érzem szükségük van rám, sokan irták hogy eltűntem, hiányzom nekik, stb.. Ez mind szép és jó. De valahogy még sem érzem azt, hogy igazán számítok. Hogy igazán szükség van rám. Szarul érzem magam. Félek előre nézni a jövőben, mert olyan kilátástalan. Rossz hogy nem láthatok előre dolgokat. Félek is. Keresem a boldogságot, és mikor megtalálom, sikerül is mindent elcsesznem. Utálom, hogy saját magamat hangolom le, hogy gondolkozok, és ezekkel az ocsmány gondolatokkal, az őrületbe kergetem magam. Pillanatnyilag eltűnnék. Na jó, nem pillanatnyilag, hanem szinte mindig. Túl akarok lenni mindenen. Vagyis a nehézségeken amik várnak rám. Mert félek tőlük. Félek, hogy nem leszek majd képes megkűzdeni. És emiatt a fölösleges félelem miatt, a jót sem tudom kiélvezni.
Szegény Ádámot sokszor a negativitásommal kikészitem. Sőt a legtöbbször mindnekit. Na jó ez hülyeség. Nem szoktam mindeki előtt negativ lenni, csak azok előtt akik előtt tudom hogy megtehetem,. hogy tudom hogy szeretnek ahhoz eléggé, hogyha önmagam vagyok, akkor nem fognak a szarban hagyni, hanme segitenek. Épp ezaz segiteni is próbálnak de nem tudnak, mivel nem hagyom. Kaki vagyok... Egy darab kaki. Egyedül, a kibaszott üres lelkemmel. Egyedül, kifacsartan. Akár csak a egy narancs.
Nem nkább citrom mert az savabyú. szóval egy kifacsart citrom. A francba.. nincs kedvem folytatni a szarjaimat. Komolyan igy olvasva szánalmas.
Ma eleg hosszu napom volt, illetve meg lesz. Reggel felkeltem 9-kor, es igy csak 6 orat aludtam mivel Hannaval 3ig beszelgettuk. Jo volt ujra vele lenni. Szeretem az ilyen beszelgetos, teazos esteket. Es szeretem Hannaban, hogy annyi kozos van bennunk de meg is annyi kulonbseg.
Halistennek Hanna megigerte hogy vigyaz Koppanyra amig apu haza nem er, igy eltudtam menni talizni Adammal. Eleg jol indult a nap. Elmentem hozza a tancorajara, utana pedig elindultunk az arkadba vasarolni. Adam vett maganak egy halom cuccot, en meg rgy sapit. Es uristen. Az vab rairva hogy genius!!!*-*
Ez utan atmentunk az arenaba, es at a kokibe. Egy floafert vettem fel, es teljesen feltorte a sarkam. Meg verzik is. Komolyan meghalooook. Mar alig birtam lemenni a lepcson hogy adamtol elkoszonjek mielott felszall a vonatra. Igy osszessegeben jo volt eddig a nap, csak ne fajna ennyire a labam. Most a buszon meg a cipomet is le kellett vennem. Aaaaaaaaa... segitseeeeeeg! ilyenkor olyan jo lenne ha jonne egy superhos es hazarepulnek vele.. Neha szoktam ilyeneken gondolkodni, hogy mi lenne ha mondjuk tenyleg letezne pokember stb. eskuszom jo lenne. najo.. tudom hogy hulye vagyok.
Ma en alszom Hannaeknal, mar hianyzik a csaladja. Varom hogy lassam oket:)
Na ennyit mara...
Ui.: Auuuuu... mielott uj cipot vesztek fel, gondoljatok ra hogy jo lesz e egy hosszu setahoz...
ja es bocsi hogy ekezet nelkul iram csak telefonrol igy gyorsabb:)
Reggel nyugisan elkészültem, és elindultam ádámhoz. Hamarabb értem hozzájuk mint ő, ezért Kriszt beengedett és vártam. Amúgy tökre szeretem a családját, és már ők is kicsit úgy néznek rám mint egy családtagra. Legalább is remélem.
Mikor Ádam megérkezett jól esett hozzá bújni. Megpuszilgatni. Úgy imádom. Annyira összeillunk.
Sajnos korábban haza kellett indulnom, így most a vonaton ülök, és ismét zuhog kint az eső. Hogy fogok így haza gyalogolni? Az esernyo semmire sem elég:S
Amúgy olyan rossz. Ahogy elvalunk Ádámmal, máris olyan magány fog el. Ha életem ennek a fejezetének címet kéne adnom az lenne a neve: málnás depresszió. Hiszen rendben van minden de belül mégis, olyan üresség tölt el. Olyan furcsa ez. Boldog depresszió. uuu süt a nap. ez tudjátok mit jelent? szivarvaaanyt. ez az út az eletemre hasonlít. Rossz, zavaros, de megragyog egy fény sugár és pillanatnyi boldogság fog el. Értitek. eső, nap, szivárvány.
Ajjh. miért dudal folyton a vonat?
Hanna este átjön és nálunk alszik. már várom h beszélgessek vele. hiányzik:(
hát. ennyi mára.
Ui.: a hold sötét oldalán járni.
Ma egesznap utaztam... Reggel mikor felkeltem ádám már nem volt mellettem. Elindult a nyári munkájába. Szinte egész nyáron 5-kor kelt szegény:(.
Kimasztam az ágyból elkészültem hogy még. időben haza erhessek mert az öcsémre kellett vigyáznom. Miközben utaztam hazafelé, teljesen ramtort a magány. Az az elmúlás érzése.
Ahogy kinéztem a busz ablakából akkor vettem észre hogy mennyire beborult az idő. A szél óriási sebességgel fújt. éppen ekkor láttam meg az elsárgult faleveleket ahogyan a szél tornádó szerűen sodorja őket magával. És ekkor esett le. Ősz. Ősz, ősz, ősz.... Vége a nyárnak én mi a szart csináltam eddig?
Leginkább Ádámmal voltam, ami jó. Sőt tökéletes volt vele, és úgy érzem a kapcsolatunk csak erősödött, bár szörnyű lesz hogy szeptembertől már csak heti egyszer láthatom. Ááá... belegondolni is rossz. Sok minden kimaradt a nyaramból. Nem sátoroztam, nem voltam vidámparkban, keveset voltam Hannaval és Lottival, stb...
Mire hazaertem szarrá aztam. Az esernyo kb. csak annyira volt elég hogy a hajam ne legyen vizes. Sőt... Még arra sem.
Megszaritkoztam és mikor az eső elállt akkor elindultam a fodrászhoz. Mondtam már hogy unom így a hajam? de az a baj, hogy mivel rövid nemigazán lehet rajta változtatni. ráadásul a frufru sem áll jól így az az ötlet is kilove:(.
A délután folyamán egész végig csak utaztam. este 9re értem haza. kipurcanva. Egyedül, magányosan. Egész délután a városban egyedül voltam. Egyébként azért voltam bent hogy eladjam pár holmimat, amik már nem kellettek és volt is rá jelentkező ezért velük találkoztam.
Ekkor. Hosszabb idő után először tört rám, az a régi érzés. Az a rossz. szomorú lettem. És elgondolkoztam. Vajon ez a "depresszió" egész életemen át fog kísérni? Vajon életem legnagyobb küzdelme mindig önmagam ellen lesz? Nem tudom....
Reggel korán kellett kelnem, mert aut be kellett kísérnem a városba. 8-kor megpróbáltam kipattanni az ágyból. Hát... nem sikerült. Iszonyatosan fájt a hátam, egyszerűen kényelmetlenül és rosszul alszom mostanában:S Rosszakat is álmodok, szóval, nem nem vagyok kipihent. Miután apu végzett a munkájával, elmentünk moziba. Egy ilyen apás nap:) Kell ilyen is. Nagyon rossz, hogy nem nagyon szoktam vele lenni, pedig mindig itthon van. Csak sajnos még itthon is dolgozik:( Jó volt kicsit kikapcsolódni. A szemfényvesztőket néztük meg, és áááááááá.. annyira jó, nagyon tetszett*-* Még mindig gondolkozom rajta..:D
Délután átmentem Hannához, és beszélgettünk, én pólót festettem, ő rajzolt. Azt mondja mostanában lelombozom.. Lehetséges. Egy "keserű" ember vagyok. Azthiszem.. Nem tudok örülni mások boldogságának, sőt irigyelem őket ha boldogok. És még rosszabb kedvem lesz tőle. Mindenben a rosszat látom. Tudjátok, nekem a pohár mindig félig üres:)
Hannától hazajöttem, viszonylag jó kedvel, és rohantam ki gördeszkázni. Imádom... Komolyan, úgy érzem, hjogy szükségem van arra hogy guruljak vele. Sokszor olyan, mintha az agyam sosem állna le a rossz gondolatokkal.. De mikor csak lefelé gurulok a deszkával, akkor olyan mintha megszűnne körülöttem minden:O
Most itt ülök, sikerült rávennem magam, hogy hasizmozzak.. Nagynehezen persze.. És igazából a napom el lett cseszve itt a vége felé. Ezaz..:) nem számít hogy mivel.
ui.: Ha vérzik az orrod, olyan gondolatok járnak a fejedben, hogy a véred nem tud velük egy légtérben maradni.
Rég írtam, tudom tudom, bocsánat:( Mi történt az elmúlt majdnem egy hónapban velem. Hmm.. Hát, megkell hagyni zajlik a nyár:) Ádámmal voltam nagyon sokat, bár tök rossz, hogy csak délutánonként tudtam látni, mert dolgozik. Őszintén szólva, minden nélküle töltött perc, egy elpocsékolt idő. Anyuék úgy döntöttek, hogy kötelező velük mennem a Balatonra 10 napra. Hangsúlyozom 10!!! Mi van?? Mit lehet ott csinálni annyi ideig? Gondoltam elviszem magammal Hannát. El is jött velünk, de rá kellett jönnöm. A Balatonon, NEM lehet 10 nap alatt semmit sem csinálni. Pláne Szárszón, ami egy kihalt hely. Minden nap elmentem gördeszkázni. Igen.. Véégre:D Már olyan régóta szerettem volna, és azthiszem egész jól is megy. Jó nem vagyok egy Tony Hawk, de tudok gurulni..:D
Aztán sokszor kimentünk este sétálni, fagyizni, de unalmas volt. Kicsit olyan érzésem volt ott, mintha megállt volna az idő. Így anyuékat sikerült rávennem, hogy hagy menjünk mi haza vonattal. Így történt az, hogy négy napra egyedül maradtam, és ekkor történt életem kb 50. nagy hazugsága.:)
Hannánál aludtam legtöbbször ez alatt a négy nap alatt. Második nap, megpróbáltam egyedül aludni, de annyira féltem, hogy behívtam a kutyánkat...:) Ez utáni nap, találkoztam Ádámmal, elmentünk westendbe, ha jól emlékszem.. Ez után vissza hozzánk, de megszerveztem, hogy Ádám ne jöjjön be a házunkba, és addig sétáljon Hannával. Gyorsan összepakoltam, megbeszéltem apuval, hogy Hannánál alszom.. Így aznap este sikerült, Ádámnál aludnom, talán utoljára a nyáron, hála anyuéknak:(( Annyira boldog vagyok vele. Komolyan néha azt érzem, mintha megakarnának fosztani a boldogságtól..
Izgultam egész végig hogy ne bukjak le, de hálistennek, bevált a tervem. Senki nem sejtett semmit:)
Az elkövetkező pár napot megintcsak Ádámmal töltöttem, mert elutaztak Alsópáhokra. Most is ott van:( Nagyon hiányzik:( Várom hogy írjon máár.... Közben találkoztam Szofival, akik elvittek vizilabda meccsre, mi nyertünk a németek ellen 9-3 ra, utána bringóhintóztunk, és beültünk egy menő olasz étterembe. Jajj el ne felejtsem előzőnap, még voltam este a margitszigeten. Hajnali 5re értünk vissza Hannához, mert természetesen azt mondtam hogy nála alszom... Meg kell hagyni jól éreztem magam.. Nagyon............................... Ma találkoztam Ramcsival, a régi osztálytársammal, akit már nem láttam előző nyár óta, jó volt látni már:) Szóval eddig így telik a nyaram. Szivesen érdekelne a tiétek is, örülnék ha megírnátok:)
ui.: Az élet szép, csak te vagy szar.
Egyébként ha képekre vagytok kíváncsiak, akkor itt a tumblröm, ahova szinte minden nap töltök fel új képeket:) bnagyreka9.tumblr.com
A mai napom a rettegésről szólt. Reggel mikor felkeltem, iszonyatosan féltem, de igyekeztem magam összeszedni. Átgondoltam mit fogok mondani apának, és leültem tv-t nézni, hogy addig is eltereljem a gondolataimat. Mikor hallottam, hogy nyitódik az ajtó, úgy éreztem a szívem kiugrik a helyéről. Apu belépett, és éreztem, ahogy a pulzusszámom emelkedik. Vettem egy mély lélegzetet és belevágtam. Mikor sikerült kiböknöm, apu elfordult tőlem. Annyira csalódott volt. Sietnie kellett el, de azt mondta, este még beszélünk róla..
Elmentem, hogy találkozzak két lánnyal, akiknek ruhát adtam el. Az egyik lány vagy háromnegyed óráig gondolkodott, hogy megvegye e vagy sem. Végül az egyiket megvette a másikat nem. Na mindegy:)
Aztán mentem táncra, és fúúúúú... Meghaltam annyira melegem volt. Ráadásul elróbáltuk a fellépő ruhában is , és nagyon mélyen remélem, hogy szombatra enyhül majd egy kicsit az idő. Hazafelé, eléggé kétségbe voltam esve, vajon apuék hogyan döntöttek, de egész úton azt mondogattam magamnak: "Katona vagyok, mindent túlélek".
Mikor beléptem a házba, apu és anyu is elég nyugodtak voltak. Bár ez még nem jelentett számomra. De ahhoz képestz, hogy mennyire ráparáztam az egészre, minden okés volt. Annyi az egész, hogy nem aludhatok együtt Ádámmal... De nem mintha ez sokat számítana:)
Ui.:Jobb egy pillanatig gyávának lenni, mint halottnak életünk végéig.
A mai napom csodás volt. Egészen a mostani percig. Ma vagyunk Ádámmal öt hónaposak, és gondoltam meglepem. Ahha, a busz nem jött, így lekéstem a vonatot amivel odaértem volna. De valami csoda folytán, nem az a vonat jött, ami minden megállógelyen megáll, hanem az ami csak páron, így hamarabb odaértem Ádámékhoz. Siettem a házukhoz, és magassarkúban sikerült egy jó nagyot esnem, szerencsémre, 2 autós is látta. Éljeeen Réka szerencsétlenségei. Mikor beértem a ázukba, gyorsan felszaladtam a tesója szobájába, és vártam amíg Ádám hazajön. Tudtam, hogy sejti hogy menni fogok, így direkt figyeltem midnen kis részletre, hogy nehagyjam lent a ciőm, és nehogy az ő szobájába menjek be. Még jó, hogy annyira ismerem, hogy tudtam előre minden lépését. Mikor hallottam hogy megy fürdeni, gyorsan átfutottam a szobájába, és elbújtam. Gondoltam majd mikor belép a szobába hátulról ráugkrok és megcsókolom, mint a filmekben. Ahha.. Szegénykémet úgy megilyesztettem:( Na mindegy is:) Tökéletes volt vele ez a mai nap is, imádom a hülyeségeit, és azt, hogy elfogad olyannak amilyen vagyok, hogy tud kezelni, amikor borzasztóan viselkedem, és hogy mellettem van, és mindig próbál segíteni. Tökéletes volt vele ez az 5 hónap, és remélem még vagy 1000-szer ennyi időt elfogunk tölteni együtt:) Ő a legtökéletesebb fiú, barát, társ a világon.Ő a legjobbak legjobbika. Sajnos mikor jöttem haza, a vonat 40 percet késett, és a busz is vagy 10-et. Ez az én szerencséém juhúúú.. Mire hazaértem, a sok álldogállástól annyi vízhólyag lett a lábamon. Hangsúlyozom magassarkúban voltam, komolyan már úgy voltam vele, hogy letépem a lábamról. Hazaértem, és úristen. Valószínűleg holnap megalok, mert beszélnem kell apuval... El kell neki mondanom, és kinézem belőle, hogy egész nyáron nem mehetek majd sehova, szóval fel kell készülnöm rá, hogy ez volt az utolsó napom a nyárból. Legalább egy tökéletes utolsó nap volt. Komolyan, ha nem írnék holnap, vagy holnap után, valószínűleg meghaltam.. Bárcsak, lenne egy csapóajtó. De komolyan, nagy szükségem lenne most rá, hogy csak úgy eltűnjek:(
Ezt a számot énekeltem ma neki.. Minthogyha hozzá írták volna:)
Ui.:A sikerhez vezető út karbantartás miatt zárva.
Ma úgy éreztem magam mintha, egy grillsütőben lennék. Átjött reggel Hanna, úgy volt hogy kimegyünk napozni, de ilyen melegben, szerintem 1 perc alatt leégtünk volna. Délutánra megvoltam hívva vizipipázni, először úgy volt hogy csak egyedül megyek egy osztálytársammal, és annak a haverjával, de végül Hanna is jött velem. Baromira izzadtam az úton. De komolyan, folyt rólam a víz. szörnyű volt. Ahhoz képest hogy azt mondták, az egész nyár ilyen esős lesz, ahhoz képest, iszonyatos hőség van. A vizipipa nagyon jó volt, trópusi ízűt szívtunk. Jó érzés volt, kicsit úgy lenni, hogy csakúgy vagyok. Mikor jöttünk vissza Hannával, akkor Ádám hívott, hogy nem tud velünk lejönni a Balatonra nyaralni:( Az egész nyárban kb ezt vártam, és ez lett volna a legjobb. Na mindegy. Ez tökre elrontotta a napomat. Ráadásul este kellett mennem táncra, amihez semmi kedvem sem volt. Ráadásul tök szar volt a tánc is, nem éreztem magam valami jól. Na mindegy, elég szarra sikerült ez a napom, ahhoz képest hogy milyen jóm volt a délután:(
Ma, nagyon szorult a hurok... De nagyon:S Reggel, készülődtem, mert délután találkoztam a régi osztálytársammal. Mekibe mentünk.... Még mielőtt elindultam volna, apu elkezdett kérdezősködni. Ádámmal kapcsolatban.. Én pedig próbáltam terelni a témát, visszakérdezésekkel, nem adtam pontos választ, stb.. Anyu, szerencsére kimentett.. Köszönöööööm:) Mikor léptem ki az ajtón, megkérdezte mikor jövök haza. Basszus.. Tudtam hogy megfogja kérdezni. Az volt a terv, hogy Ádámnál alszok, és anyu meg is engedte, de úgy hogy apu nem tud róla. Igy hát, csendesen elmotyogtam, hogy majd.... Nem mondhatja azt, hogy nem válaszoltam:D A mekibe én hamarabb értem, mint Ági, igy picit vártam rá. Felvettem a tegnap vett szinátmenetes ruhámat, és úgy éreztem magam benne mint egy hercegnő. A szine miatt, Hamupipőkének éreztem magam, hiszen neki is ilyen kékes a ruhája. Egyébként régen ő volt a kedvenc disney hercegnőm. Amikor Ági megérkezett, rögtön el is kezdtünk beszélgetni. Huhh, az a két óra nagyon gyorsan elrepült vele... Sajnos, voltam olyan hülye, hogy az egyik szenndvicset, betettem a táskámba, és a buszon vettem észre, hogy kiborult, és összekoszolta a nadrágomat, és a pólómat. Éljen RÉÉÉKA... Olyan szerencsétlen vagyok:D Mig vártam a kökin a vonatra, volt férfi aki megfülyült, mosolyogtak rám. Őszintén.. K*baszott jó érzés volt:Dxd Úgy volt, hogy ádám kijön értem a vonatállomásra, de sajnos csak később értek haza, igy elgyalogoltam hozzájuk, és az anyujával beszélgettem:) Ahogy megérkeztek, Ádám nyakába borultam. Istenem annyira szeretem, de tényleg. Elsem tudom mondani. Este is, olyan csodálatos volt vele. Lehet, hogy nem ő az a bizonyos szőke herceg a fehér lovon, de ő engem hercegnővé tett. Mindenkinek kivánom, hogy egyszer legyen egy ilyen tökéletes kapcsolata. Mikor vele vagyok, elfelejtem a gondjaimat.. Legtöbbször.. Sajnos ma este sikerült elsirnom magam... Félek aputól nagyon:S Volt már máskor, amikor ő aludt nálunk, akkor is elsirtam magam, és annyira aranyos volt. Puszilgatott, ölelgetett, aztán egyszercsak megszólalt, hogy tudtam, hogy nem szereted, ha húsvétkor meglocsolnak, de azért hoztam kölnit, hogy anyudat legalűbb meglocsoljam, aztán elővett a táskájából egy csokit, és azt mondta, hoztam magamnak csokit is, mert gondoltam, ha nem locsollak meg, nem kapok majd. Kibontotta a csokit.. Erre azt mondta: de most megosztom veled a csokimat, edd meg, hidd el jót tesz. Este hajnalban, elkezdtünk csokit enni. Annyira aranyos. Úristeeen...:D
Azért még mindig félek aputól nagyon, nagyon nagyon...:SSSSS Ui.:Ha sírsz, nincs aki lássa könnyeid. Ha fáj a szíved, nincs ki észrevegye a fájdalmad. Ha boldog vagy, nincs ki lássa mosolyod. De próbálj meg csak egyszer fingani ...
Hmm... Ma reggel ismét kifeküdtem napozni, és ahogy tegnap is, ma is sikerült egy kicsit barnulnom. Eléggé magányosnak éreztem magam otthon, így úgy döntöttem elmegyek vásárolni. Éppen az árkádba tartok, amikor csörög a mobilom.. Privát számot jelzett ki. Beleszólok, erre közlik velem, hogy a music fm-től hívnak, és az én számomat sorsolták ki, most lejátszanak egy zenmét, és ha felismerem kapok 10000 ft-ot. Lejátszották a számot, de nem ismertem. Valamilyen rapp volt. Fogadjunk, hogy valamelyik ismerősöm szórakozott velem:D Tök jó érzés volt, egyedül sétálgatni, csinosan voltam felöltözve, így sokan meg is néztek. Nemszámított hogy megnéztek, de azért jól esett. Kicsit hercegnőnek éreztem magam vagy hogy mondjam.Vettem, egy színátmenetes ruhát, és egy felsőt a stradivariusban. Mikor hazajöttem, teljesen felvoltam dobva. Megfeledkeztem magamról, nem érdekelt semmi. Böszke voltam magamra. Büszke voltam arra aki vagyok, arra amiket elértem. Úgy éreztem, hogy a legjobb, amit kihozhattam magamból, az itt áll. Hogy eleget küzdöttem már, és feladom. Mert megvan mindenem. És ennél többre nincs is szükségem. Itt az idő, hogy végre boldog legyek tényleg. Anyuval este megnéztük a várandósokat. Ajánlom mindenkinek, tényleg jó film. Most pedig itt ülök, és az egész napi jó kedvem teljesen kiszállt belőlem. Sírok. Nem tudom mi van velem. Szeretnék eltűnni. Szeretnék Ádámmal lenni. Bárhol csak nem itthon. Nem akarok szembesülni a dolgokkal, amit még kapni fogok...
Ui.:Az életben csak egy dolog szép, de az épp nem jut eszembe!
Ma reggel felkeltem, és mondhatni nem sok kedvem volt az egész naphoz, egészen addíg amíg nem tudatosult bennem, hogy HÉ ma van a nyár első napja. Kipattantam az ágyból felhúztam a redőnyt, és elöntött az a szabadság érzés... Végre nem kell semmire sem tanulnom, teljesítenem, görcsölnöm.. Akkora kő esett le a vállamról. Kint sütött a nap, így rohantam is napozni. ÉN... NAPOZNI?!!!! Talán egy kicsit barnultam is, bár ahogy lefeküdtem a nap rögtön el is ment. Pfff... Ezaz.. Aztán elkezdtem készülődni, elmentünk apuékkal kajálni, meg megcsináltatni Áronnak a ballagási csokrát. Ilyen kis aranyos nyalókás csokor lett:) Mikor hazaértünk átmentem Hannáékhoz, és az addigi jókedvem el is tűnt. Úristen, teljesen lelombozódtam. Elindultunk a ballagásra, Áronról készítettünk képet, aztán akcióba léptünk. Rólunk Hannával legalább száz kép lett, Áronról meg talán sikerült kettő.. Hupsz..:D A ballagás elég unalmas volt. Mint minden ballagás az. Úristen tavaly én ballagtam. Te jó ég.. Olyan gyorsan elszaladt ez az egy év. Mintha csak tegnap lett volna. Bár egyáltalán nem bánom, hogy vége lett a "Kőrösis" szakasznak az életemben. Sőt, az új suli, egy felüdülés volt. Tavaly én kaptam vagy száz virágot, és az én ballagási bulimra ment mindenki. Vissza mentünk Hannáékhoz, és pukkadásig ettem magam. Komolyan úgy éreztem magam mintha terhes lennék:D Este fél10kor eszembe jutott, hogy mostmár haza kéne indulnom. Szerencsére Hannáék hülyeségei teljesen feldobtak. Mesélte, hogy Áron be akarta bizonyítani, hogy biztosan megtudja őt siratni, így fogta magát és kidobált mindent anna szekrényéből. Erre ideges lett, elkezdte kergetni a ház körül, ütötte harapta stb. Felmegy Áron szobájába, és kiborít mindent, fogott egy rágót, megrágta jól, széthúzta, és rátette a monitorra..:DD Hazafelé futottam. Magassarkúban.. Lehet, hogy majd benevezek egy ilyen versenyre:). Most itt ülök, és Ádám nagyon hiányzik. Beszéltünk de igy üzenetet írni, nem az igazi:( Jöjjön már haza, szükségem van rá!!!
Ui.:Inkább csináld holnap! Ma már eleget hibáztál!
Hmm... Ha a mai napot jellemezném.. Nem ezt nem tudom jellemezni, inkább elmesélem mi volt. Hálistennek később kellett kelnem, mert ma az osztállyal levéltárba mentünk és csak negyed10kor találkoztunk a Moszkva téren. Azaz Széll Kálmán téren, mondjuk tök mindegy, nekem az Moszkva marad. Nagy nehezen, eljutotttunk a helyszínre, de a kedves tanárnőnek köszönhetően bejártuk az egész várost. Komolyan annál a tanárnál még egy szobanövénnyel is többet értünk volna. ELőadást tartottak nekünk magáról a levéltárról, meg Leövey Kláráról, hiszen ugye a sulik névadója.. Az előadás közben sikeresen elszundítottam... Túúl érdekes volt. Ez után beültünk Fodiékkal(osztálytársaimmal)mekizni, és indultam haza.. MIkor hazaértem apuval egyből mentünk is vissza a kökibe, ez után pedig elmentünk kocsikat nézni. Miért van az, hogy az összes amelyik tetszik, az 3 millió felett van?:( Miközben sétálgattunk az autókereskedésben, szépen lebarnultam. Na jó csak egy picit, de tőlem a barnulás már nagy teljesítmény:D Sajnos, két évig nem mentem napra, mert megnéztem az alkonyatot, és tetszett ogy ők milyen fehérek voltak...?!....... Kínos.. Este mentem táncra, és huhh.. Nem tetszik a koreó, de nagyon nem. Szerintem tökre lefogunk égni:( AZtán sikerült meghúznom is a lábam. Most is fáj, és áucs:( Ádám nincs itthon, mert Romániában van versenyen, és nem tudok vele úgy beszélni, hiányzik, és haragszom is rá. Bár őszintén én sem tudom miért. És sikerült, most így estére teljesen lehangolódnom. Ezaz.. Már megint itt tartunk. ÁÁÁáááá... Annyira most még a nyarat sem várom, és még mindig nem készült el az a bizonyos nyári listám.. efijpdkílmklrjklftttttcwoiqhggggggggggiopduwf89zg98rfjhiadz6rawp9ö Ui.:A lelkiismeret az, ami akkor fáj, ha minden más testrészed jól érzi magát.
Őszintén, ma nem is értem miért jöttünk be. Az órákon már nem csináltunk semmit, és az utolsó kettő el is maradt, így délben végeztem. Lottival bementünk a kökibe, vásárolgattunk. El is ment így hamar az a két óra, és utána mentem át Ádámhoz. Még csak pár napja láttam, de így is nagyon hiányzott. Még mindig azt fejtegetem, hogyan lehet így szeretni valakit:) Szeretek náluk lenni, és mint mindig ma is minden tökéletes volt. Kivéve egy valamit... Már mikor a vonatállomáson odamentem hozzá, megcsókolni és megölelni, láttam hogy van valami baj, meg is kérdeztem, de azt mondta minden rendben van. Meg kérdeztem még az együttlétünk alatt párszor, de mindig azt mondta, hogy semmi baj. Aztán végül kinyögte mi a baj. A szüleivel kapcsolatos.. Én úgy vettem le az egészet, hogy úgy érzi, nem tud megfelelni nekik. És akármennyire is igyekszik, úgy érzi mindig mindent csak elszúr. Pedig nem. Vagyis... Igen ő is hibázik, de hát ki nem? És értem én hogy meg akar felelni a szüleinek.. De ami már megtörtént megtörtént. Változtatni már nem tud rajta. Szerintem fölösleges ezt túl agonizálni. A legjobb lenne ha összeszedi magát, és nem pedig magába roskad mint egy kaki. Na jó ez kicsit erős volt... A lényeg, hogy eltervezett most mindent, hogy mi hogyan lesz.. Remélem sikerül neki minden, legalább is én mindenben támogatni fogom. Hiszen ez is a dolgom. Nem?
Ui.: A lehetőség mindig nagyobb, amikor eltűnik, mint amikor érkezik.
Hmm.. Reggel sajnos megint elég szarul éreztem magam, de úgy voltam vele hogy valahogy túlelem ezt a mai napot is. Így elinduzltam suliba. Hálistennek a legtöbb órán már nem csináltunk semmit, igaz hogy matekon tz-t írtunk, mire az óra végén kijelenti, hogy nem fogja osztéályozni. WTF? ez mire volt jó neki?... na mindegy. Mondjuk hálistennek, talán az egyesem pont meglett volna. Délután átmentem Hannához, és végre befejeztük azt a pólót amit elkezdtünk. Nagyon tetszik. Szóval eltelt a mai napom. És ma táncoltam, és úristen annyira jó volt.. Olyan érzés tánc közben, mintha egy másik világba kerülnék.. Minden érzelmemet kitáncoltam. Most itt ülök a gép előtt, ahhoz képest, hogy este alig aludtam, egyáltalán nem vagyok fáradt. Kiderült ma, hogy nyáron nem tudok elmenni dolgozni. Basszus. Annyira jó lett volna pénzt keresni. Minden amit igy elterveztem, tönkrement.:(
Kéne irnom egy nyári listát. Hmm.. Mik azok, amik semmi képpen sem hiányozhatnak a nyárból?
-
-
-
-
-
fogalmam sincs mit kéne irni....
Uuuhh.. A mai reggel. Szörnyű volt. Azt hittem megfogok halni. Mikor felkeltem, forgott velem a világ, hányigerem volt, és a fejem lüktetett... Szegény Ádám. Végre megengedték, hogy együtt aludjunk, erre elszúrok mindent:( Anyuja tök aranyos volt, csinált nekem teát, meg adott gyógyszert. Egyébként nagyon szeretem a szüleit. A szülei a példaképeim, igy kapcsolatilag. Azt szeretem Ádámban, hogy a legrosszabból is a legjobbat tudja kihozni. Délutánra már hálistennek jól voltam, így mégsem volt rossz ez a nap sem. Sőt.. Tökéletes volt, mint mindig. Mindegy egyes perc az Ádámmal. Ilyenkor mindig azt érzem, hogy úristen mennyire szeretem, és mindig egyre szerelmesebbnek érzem magam, de már nem tudom, hogy ennél jobban lehet e szeretni valakit. Vagy ennyire rajongani érte.
A mai napom jól kezdődött.. Vagyis azt hittem. Anyu végre megengedte, hogy ádáméknál aludjak. Aztán később rájöttem, hogy csak úgy, hogy apu nem tud róla.. Aranyos hogy falaz nekem:D Sajnos korán kellett kelnem, mert még várt rám egy gitárvizsga, smit sikerült isd elszúrnom. Ez van, szar vagyok. Vagy, gyakorolhattam volna.. Lehet nem kéne mindig mindent az utolsó pillanatra hagynom. Hupsz A vizsga után, siettem Ádámhoz és most itt vagyok vele a versenyén. Idefele eltévedtünk az úton. Ez van mikor két hülye összekerül:D Jellemző ránk:D Konkrétan fogalmam sincs, hogy ő most hol van, tök egyedül érzem magam, kb egy szardarabnak. Ezaz Réka, tedd csak tönkre magad még jobban, a fölös gondolataiddal. Okos vagy. Remélem hamar le megy a verseny és Ádám is ügye lesz. Helyzetjelentés. Megint egyedül ülök. Ádám második lett szolóban, nagyon büszke vagyok rá, tényleg olyan ügyes volt. Csapattal harmadikok lettek:)
Este az eredmény hirdetés után, 11 és éjfél között jött értünk apuja, és hazamentünk hozzájuk. Fárasztó nap volt az biztos:) főleg a kincsemnek <3
A mai napom hangulata ingadozó volt.. Jöttek svéd cserediákok a suliba, és úristen. Olyan előadást csináltak nekünk:D Volt benne abba szám,mai slágerek, és énekeltek magyart is. Ami a legjobban tetszett, hogy mindannyian egyéniségek voltak. egytől egyig. Ráadásul, mindenki tudott valamilyen hangszeren játszani. Úristen tök jó lenne, Megtanulni dobolni, vagy elektromos gitáron játszani:D Mondjuk elvileg azt nemsokára kaphatok. Zsíír. Ahhoz képest, hogy ez mennyire feldobott, este annyira rosszul éreztem magam. Olyan volt, mintha bennem egy lufi, folyamatosan, megtelt volna boldogsághormonokkal, és egyszer csak annyi gyűlt össze benne, hogy kipukkadt, és minden boldogságom elszállt. A tánc is szar volt, nem tetszett az sem amit tanultunk, el is fáradtam, és a fejem is fájt. Gondoltam este hazaérek, majd rögtön lefekszek. Ahha... Ebből lett az, hogy megint fentvoltam hajnali 1-ig. Ez egy örök körforgás. Sosem fogom kipihenni magam:D
Huhh.. Régen írtam? igen talán.. sajnos, semmi időm nem volt. Folytonos tanulás, rohanás, Ádámmal volta, És természetesen a barátok sem maradhattak ki. Kezdjük azzal, hogy hál istennek Hannával, újra elkezdtem beszélni. Tulajdonképpen elválaszthatatlanok vagyunk. Teljesen olyan mintha a testvérem lenne. Mindent megtudok vele beszélni, talán nála jobb barátot nem is kívánhatnék magamnak. Hogy Rékával és velem mi lett? Megszakadt a kapcsolatunk. Nem mondom azt, hogy nem fog hiányozni, de nélküle is élem az életemet. Az évek során, annyi barátom el fog tűnni mellőlem, és csak az igaziak fognak megmaradni. Az időhiányom, úgy alakult ki, hogy visszamentem táncolni. Nem a legjobb, de egy kis mozgásnak tökéletes. Belépett egy újabb ember az életembe. Érdekes hogy két idegenből, hogy lesz hirtelen ilyen jó barát. Egyébként Szabinak hívják. A buszon ismertem meg. Nemrég költöztek a környékre, és pont az sulim melletti iskolába jár. Szóval zsír:D Talán a most bennetek felmerült kérdés az az, hogy mi van Ádámmal... Őszintén? Minden tökéletes. Lassan 5 hónapja vagyunk együtt. Voltak természetesen kisebb veszekedések hullámvölgyek, de melyik kapocslatban nincsenek? Én imádom őt, és ő is engem, ez így van jól. És mindjárt itt a nyári szünet. Az osztályváltásnak hála, egy két tantárgyból sikerült rontanom, bár valamiből éppen javítottam.Ez az osztály sokkal keményebb.. Vagyis a tanárok keményebbek. De itt legalább tudok tanulni, nem úgy mint az előző osztályban. Az egy botrány volt ami ott folyt. Ráadásul az új osztálytársaim nagyon jó fejek, és Lotti is átjött velem:D Szóval.. Az életem rendbe jött, azthiszem.. De a legrosszabb még csak most kezdődik.
Ui.: A lényeg lényege lényegtelen, mert mindenki senkije mindenkinek.
Az elmúlt hetemről nem igazán tudok irni, hiszen semmi különös nem történt. Csak átlagos, szürke hétköznap volt az összes.Talán a csütörtök délután, és a pénteki nap ami kiemelhetőbb. Csütörtökön voltam az énektanárnál, aki nagyon megdicsért, és annyira jól esett:D
Aztán pénteken pedig annyira nyomott volt a hangulat a suliba. És vajon miért? Hát persze, hogy a pasik miatt. Volt aki most szakított a barátjával másfél év után, és annyira rossz volt ilyen üresnek látni őt. Pedig annyira erős, és most még is, mintha nem lett volna benne élet. Ekkor lottit először láttam sírni. Szörnyű volt látni. Mindenkinek van valami baja a pasijával, és akkor belegondolok, hogy nekem annyira jó, hogy minden ennyire tökéletes Ádámmal.
Szóval összegezve ennyi volt a hetem. Tényleg semmi érdekes, nem mintha eddig lett volna bármi is:)
Huhh.. Nagyon nagyon hosszú volt a mai nap. Este, nem igazán tudtam nyugodtan aludni, egész végig azon stresszeltem, hogy majd milyen lesz Adámmal, hogy majd megfelelek e neki, stb. Aztán rájöttem, hogy végül is minek ilyeneken stresszelni, amikor már annyiszor elmondta nekem, hogy én tökéletes vagyok számára..
Szóval, gyorsan elkészülődtem, (röpke 1 óra alatt) és elindultam. Mikor leszálltam a vonatról és megláttam. Úristen, felfoghatatlan az az érzés amit éreztem. Annyira hiányzott, és olyan jó volt végre látni. És amikor megcsókolt, átölelt. Akik voltak már szerelmesek, azok eltudják képzelni mit éreztem, és érzek minden egyes vele töltött perc közben.
Megérkeztünk hozzájuk, filmeztünk, stb. Igazából, akármennyit lehetek vele sosem elég. Akárhányszor megcsókolhat, az sem elég. Belőle, egyszerűen SOSEM elég.
Aztán fél7körül, elindultam haza. És amikor várta velem a vonatot, annyira rossz volt szembesülni azzal, hogy most újabb egy hetet kell majd várnom arra, hogy láthassam. Egy teljes hét. A hét utolsó napjait, már alig bírom ki annyira hiányzik. Fogalmam sincs, hogy ezt most hogy fogom kibírni megint. Komolyan hétről hétre nehezebb. És azt érzem, hogy hétről hétre mélyebb is lesz a kapcsolatunk, és annyira tökéletes. Komolyan, még sosem volt, ennyire jó kapcsolatom:).
Mikor hazaértem, Hannához mentem át. Úristen olyan rég láttam már. Talán Júliusban utoljára. És ma végre tudtam vele találkozni, és ott aludtam nála. Hajnali 2ig be sem állt a szánk. Azért be kellett pótolnunk ezt az elmúlt félévet. Mindkttőnknek annyi mondani valója volt:D
Hanna, tipikusan az a barát, aki nincs mellettem állandóan, de mikor valamelyikünknek szüksége van a másikra, akkor ott vagyunk egymásnak. Olyan jó volt, végre valakinek, elmondani mindent, és olyannal beszélni aki megért. Megbeszéltük, hogy ezentúl sokkal sűrűbben találkozunk. Hát nagyon remélem:D
Szóval, ezt is betudhatom egy jó napnak az évből. Talán eddig ez a legjobb évkezdésem. Azon kívül hogy mennyit sírok, hiszen itt van nekem Ádám, és most végre újra itt van Hanna is, és eltudtam kezdeni járni énektanárhoz. Szóval olyan dolgok váltak valóra, amikre már annyira régóta vágytam.
A mai napom elég érdekesen indult. Először is, kb nem aludtam semmit. Reggel azt sem tudtam, hogy hol vagyok, milyen nap van, ki vagyok, mit kell ma csinálnom stb. Gyorsan elkészülődtem, és nekivágtam a csodálatos hétfőnek. UTÁLOM a hétfőt, mint mindenki szerintem. Olyan jó, hogy minden héten elmondom, hogy mennyire utálom a hétfőt. Mindegy:D
Még tegnap este, megbeszéltem Danival, hogy beszélünk reggel a buszon, és megyek vele kemény egy megállót. Ebből lett az, hogy kb majdnem végig eljött velem, mert kiderült, hogy ő is tud arra jönni amerre én. Sikerült összehoznunk, hogy 3om busszal mentünk, és metróval. Az egyik busznál, úgy volt, hogy ő leszáll, és tovább megy egy másikkal... Ahha. Jó, hogy jeleztünk, de a busz sofőt nem nyitotta ki az ajtót, és tömeg volt a buszon, így még a másik ajtóhoz sem tudott elmenni. Szóval érdekes volt.
Az első óránk dupla infó volt.. A kedvenc órám..-.-" De hálistennek megtudtam csinálni a képregényt, amit kellett, így nem orditozott velem:D Tesin súlyzóztunk. Nagyon örültem neki. Eléggé fájt utána a karom:/ Matekon, elmaradt a dolgozat, amit ígért a tanár, szóval, eléggé szerencsés napom volt. Sőt az utolsó óráról, a tanár el is engedett minket hamarabb, így elég hamar hazaértem. Haza jöttem, megcsináltam a Töri beadandót, és most Ádámmal beszélek, Szóval nem volt olyan tartalmas napom:| Lehet nem is kellene ezekkel untatnom titeket.. Na mindegy:|
Tökéletes.. Annyira tökéletes volt ma minden:)
Ma tartottuk Ádámmal a Valentin napot, így én átmentem hozzájuk. Reggel, egy csomót szenvedtem azzal, hogy hogy nézzek ki, de végül sikerült, valahogy kinéznem. Legalább is remélem, hogy nem néztem ki gázul:S Elbuszoztam Kökiig, és onnan vonattal mentem le Monorra. Olyan rossz hogy ilyen messze lakik:| Mikor megérkeztem, ott várt a vonatállomáson, és akkor megláttam, és pillangókat éreztem a gyomoromban. Amikor megcsókolt, hirtelen elfelejtettem, minden kétségemet, bajomat, és csak mi léteztünk. Úristen annyira hiányzott már, az ölelése, a csókja, az illata, stb.. Elgyalogoltunk hozzájuk, és akkor felmentünk a szobájába, hogy átadja a Valentin napi ajándékomat. Az ágyán ott volt egy plüss maci, és bon-bon. Én is odaadtam neki az én ajándékomat, tőlem egy ilyen képkockát kapott, amibe beletettem 3 képet, úgy h elmutogatom, hogy I Love You:) Ez után, megkérdezte, hogy a harmadik ajándékomat most adja oda, vagy később. A harmadik ajándékom, az volt, hogy a kedvenc szerelmes számomra táncolt. Úristen annyira aranyos volt, és úristen annyira szeretem:)
Később lementünk, filmet néztünk, aztán rendeltek gyrost, anyujával beszélgettem kicsit és ennyi.. És komolyan.. nem lehet elmondani, azt amit érzek iránta. Nem gondoltam, hogy ennyire szerethetek valakit.. Vagy létezik e az, hogy engem ennyire szeretnek, és én is viszont szeretem őt. De létezik. És annyira tökéletes vele minden. Nem is tudom mikor voltam utoljára valaki mellett ennyire boldog. Vagy mikor volt minden valakivel ennyire jó.
Szóval az én Valentin napom, így tökéletes lett. Köszönöm Ádámnak...:) Viszont ez így annyira szörnyű, ez a heti egy nap. Hetente csak egyszer látom, és annyira de annyira kevés:(
Boldoog Valentin napot mindenkinek aki ezt olvassa és annak is aki nem. Az én valentin napom nem volt az igazi... Sajnos Ádámmal nem tudtunk ma találkozni:( De maaajd szombaton:)
Ma sajnos vissza kellett mennem a suliba. Olyan jó volt itthon aludni 11ig, most meg kelhettem fel 5kor:( Viszonylag egész jól indult a napom, gyorsan eltudtam készülődni, időben beértem a suliba, szóval igy minden rendben volt. Mikor beértem a suliba, jól esett, hogy sokan megjegyezték hogy már rég láttak, mi volt velem stb.. Az órák, viszonylag gyorsan teltek, de az egész napban a legrosszabb az volt, hogy a lányok, rózsával a kezükben rohangáltak, boldogan, ott volt mellettük a barátjuk. Őszintén, könnybe lábult a szemem:( Igyekeztem minél hamarabb hazaérni, mert fáradt voltam, és még mielőtt mentem volna énekre akartam egy kicsit pihenni. Sikerült is, spongebobot néztem:$$ Hihetetlen, hogy az a szivacs, hülye, csúnya, a legjobb barátja is hülye, a szomszédja utálja, és még is mennyire boldog:D Példát kéne vennem róla:D
Ééés elérkezett a nagy pillanat.. Elindultam az első ének órámra.. Iszonyatosan izgultam. De az énektanár nagyon kedves volt:D Elmondta, hogy klasszikusokat fogunk tanulni leginkább, de ha akarok, vihetek könnyű zenét is, és az óra másik felében foglalkozunk azzal is egy kicsit:) Meghallgatta a hangomat, skáláztunk, és megdicsért, azt mondta ügyes vagyok..:D Ez után légzési technikákat vettünk.. Hát.. Van mit gyakorolnom:SS
És miután hazaértem, megfürödtem, és most várom hogy Ádám hivjon.. Addig is szuggerálom a telefont, hátha megcsörren...:D
Az elmúlt három napomat összefoglalnám. Sajnos még vasárnap este ledöntött a betegség. Gratulálok Réka, hogy egy hónap alatt másodszorra vagy beteg. Szaros megfázás:(. Mondjuk.. Túlzásokba ne essünk, annyira azért nem voltam beteg, de még sem voltam a legjobban. Jó volt, itthon egy kicsit kikapcsolódni. Tv-ztem, sorozatokat néztem (pll<3), aludtam, tanultam.. Na jó.. egy könyvet sem vettem elő, de apuék úgy tudják, hogy szorgosan tanultam, és bepótoltam minden leckét.. ahha..
Az egész betegesdiben az volt a legrosszabb, hogy irtó sok időm lett, igy állandóan tudtam gondolkozni. Igy is állandóan Ádámon jár az eszem, de most még annál is többet gondoltam rá. Pontosan napi 24 órában.. Tényleg, még álmomban is. És, ahogy telik a hét, egyre jobban hiányzik. Jöjjön már az a szombat.
Szóval, nem mondanám, hogy valami érdekesen töltöttem ezt a ki "szünetet". Remélem, azért nem maradtam le sok mindenről a suliban:)
