2013. június 15.

Hmm... Ma reggel ismét kifeküdtem napozni, és ahogy tegnap is, ma is sikerült egy kicsit barnulnom. Eléggé magányosnak éreztem magam otthon, így úgy döntöttem elmegyek vásárolni. Éppen az árkádba tartok, amikor csörög a mobilom.. Privát számot jelzett ki. Beleszólok, erre közlik velem, hogy a music fm-től hívnak, és az én számomat sorsolták ki, most lejátszanak egy zenmét, és ha felismerem kapok 10000 ft-ot. Lejátszották a számot, de nem ismertem. Valamilyen rapp volt. Fogadjunk, hogy valamelyik ismerősöm szórakozott velem:D
Tök jó érzés volt, egyedül sétálgatni, csinosan voltam felöltözve, így sokan meg is néztek. Nemszámított hogy megnéztek, de azért jól esett. Kicsit hercegnőnek éreztem magam vagy hogy mondjam.Vettem, egy színátmenetes ruhát, és egy felsőt a stradivariusban.
Mikor hazajöttem, teljesen felvoltam dobva. Megfeledkeztem magamról, nem érdekelt semmi. Böszke voltam magamra. Büszke voltam arra aki vagyok, arra amiket elértem. Úgy éreztem, hogy a legjobb, amit kihozhattam magamból, az itt áll. Hogy eleget küzdöttem már, és feladom. Mert megvan mindenem. És ennél többre nincs is szükségem. Itt az idő, hogy végre boldog legyek tényleg.
Anyuval este megnéztük a várandósokat. Ajánlom mindenkinek, tényleg jó film.
Most pedig itt ülök, és az egész napi jó kedvem teljesen kiszállt belőlem. Sírok. Nem tudom mi van velem. Szeretnék eltűnni. Szeretnék Ádámmal lenni. Bárhol csak nem itthon. Nem akarok szembesülni a dolgokkal, amit még kapni fogok...

Ui.:Az életben csak egy dolog szép, de az épp nem jut eszembe!