És Ádám megint hiányzik egy kicsit. Most hogy közeleg a hétvége egyre jobban előtört bennem, hogy már nem fogom többet látni. Még nem vagyok teljesen túl rajta. Azért még is csak nagyon sok mindent adott. Komolyan nem értem hogy birta eddig velem. Nehéz eset vagyok. Ebből is látszik mennyire szeret/szeretett. Nem baj, az idő mindenen segit. Life goes on. Én döntöttem igy, és jól döntöttem. Ebben biztos vagyok. Ki tudja mit fog még hozni a sors. Csak sodródom:)
Olyan nehéz ez. Néha olyan jó lenne más életében lenni. Neem, azért nem akarnék más életében lenni, de jó lenne néha csak igy kiszakadni az életből. De hát nem lehet. Mindig erősnek kell lenni:)
Csak nézni, ahogy a dolgok megváltoznak, miközben te csak annyit akartál, hogy a régiek maradjanak. Vicces, de butaság is, hogyan akarsz egyszerre mindent és semmit. Őrültség, amikor elakarod engedni,de még mindig kitartasz mellette, és amikor pedig tovább akarsz lépni, de ott maradsz, ahol kezdted. Amikor az érzések jönnek és mennek és nem tudod eldönteni, hogy mit akarsz. Amikor annyi mondanivalód van, de nem tudod, hol kezd el. Amikor annyira akarod őt az életedben, de csak annyit tehetsz, hogy egyre messzebbre és messzebbre lököd magadtól. Nehéz visszagondolni, hogy milyenek voltak a dolgok régen, aztán rájuk nézni, hogy milyenek most és ráébredni, hogy a dolgok már mások és soha nem lesznek ugyanolyanok mint akkor.
Ja egyébként boldog mikulást. Én sok sok gumicukrot kaptam :3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése