2013. december 07.

Igazából. Nagyon nagyon nem vagyok túl Ádámon. Elkezdett hiányozni. Hiányzik a vele eltöltött idő. Amikor minden olyan jó volt. Hogy előtte annyira magam lehettem, és nem kellett szégyellnem semmit. Hogy annyi mindent megtudtunk beszélni. Hogy nem voltam egyedül. Vagyis de egyedül voltam, de ha kellett tudtam rá számitani. Hogy mindig milyen nehéz volt elválni, de utána jó volt a találkozás. Hiányzik hogy annyira szeretett. Hogy mellette igazán sosem voltam egyedül, és segitett. Hiányzik hogy tartoztam valahova, valakihez. Már Hanna sincs itt... Legalább ő lenne. Annyira magányos vagyok. Ennél nincs is rosszabb érzés. Ha lehetne istenem úgy visszamennék az időben. Olyan jó lenne ha ez csak egy film lenne, és a végén happy end lenne. Én mikor kapom azt meg? Régen minden olyan tökéletes volt. Hiányzik ez a tökéletesség. Vissza akarom kapni a régi életem. Sosem gondoltam hogy valaha ezt mondom, de visszaakarom. Bárcsak...

Vagy akkor már tudnék teljesen új életet kezdeni....