2012. November 05.

Háát ez a nap. Elkezdtem fogyózni, és hülye módon, előző nap nem ettem. Igazából az nem volt szándékos, csak elfelejtettem. Már amennyire egy étkezést el lehet felejteni. Szóval ma reggel suliban, eléggé rosszul lettem. Elkezdtem szédülni, stb. Szóval mindenkinek mondom, EGYÉL!! Tényleg. Most kellett saját magamon megtapasztalom, hogy ez így nincs rendben.
Aztán mikor indultam hazafelé, tényleg meglepődtem. Annyira igaz az a mondás, hogy mindig akkor ér meglepetés, amikor nem számítasz rá. Állok a buszmegállóba, és barátom akivel nem rég szerettem odajött hozzám. Beszélgettünk, nem történt semmi különös. Csak bele gondoltam hogy nem olyan rég, még milyen közel álltunk egymáshoz, és most meg szinte mint az "idegenek".
Aztán amikor hazaértem, egy rakás tanulni valóval álltam szemben. Huhh vissza kell még rázódnom, pedig csak egy hetes volt a szünet.


Később megnéztem az ask.fm-et. És ááááá. Az emberek irják hogy jó a hangom, menjek tehetségkutatóba, stb stb. És ami meglep, hogy tényleg, nagyon sokan irnak. Nem gondoltam volna. Most kicsit, ha mondhatom, de tényleg egy icipicit, népszerűbb lettem, aminek örülök:).
De ami ezen kívül még is a legjobb, az az, hogy ma tényleg beszélgettem apuval. Annyira hiányzik már. Alig várom hogy haza jöjjön.
Ja és hogy el ne felejtsem, ma beszéltem VELEEE*-* És még mindig aranyos, ééés még mindig nem érdeklem haha:D
Most, hogy igy visszagondoltam, hogy régen, az előző osztályom, mennyire elakarta venni a kedvem, hogy énekeljek. Elvették az önbizalmam. Mindig én voltam a rossz. És ebbe beleőrültem. De most, örülök, hogy nem adtam fel. Örülök, hogy voltak akik mellettem álltak és támogattak. Hát igy van ez. Ha valakinek van valami szenvedélye, azt sosem fogja abbahagyni. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy soha, de soha ne add fel az álmaid! És ha valaki, elakarna bizonytalanítani  vagy megbánt, csak állj fel, és mondd azt, hogy akkor is, csak azért is bebizonyítom:)

Annyira jó ennek a számnak a szövege:D