2012. december 23.

A mai napom. Egyszerre jó és rossz is.
Reggel boldogan ébredtem fel. Igazából foggalmam sincs miért, de csak úgy boldogan. Pont 11:11kor.
Délután átmentem Rékához. A hó szakadt... Mondtam már, hogy utálom a havat? mindenem tiszta viz lett, mire odaérte rékáékhoz. Átadtuk egymásnak az ajándékainkat, Réka tőlem egy fényképet kapott, én meg tőle egy nyakláncot, amit már nagyon rég óta szerettem volna, és egy púdert:).

Nyakláncom:D

Nagyon örültem nekik:D Aztán, sütit sütöttünk. Hát.. Egyikünk sem lesz szakács, vagy mi az:D. Forró csokit is csinltunk hozzá. Annyira ilyen karácsonyi hangulata volt az egésznek:D Mondjuk. Nem mondanám, hogy Rékának éppen jó kedve volt végig. De azért remélem egy kicsi ideig ő is jól érezte magát.
Mikor hazaértem, leültem a géphez. Mint máskor is. Kb 2 órán keresztül egyedül voltam itthon, mert anyuék vásárolni mentek még karácsonyi ajándékot(nővérem, és anyu). Öcsém pedig nagymamámnál volt. Szóval énekelgettem stb. Aztán mikor anyuék beléptek az ajtón, Inez furcsa módon annyira mosolygott. Nem értettem miért. Erre egyszer csak megszólalt: Itt van APA!. Úristen először el sem hittem. Hiszen elvileg csak hajnalban kellett volna megérkeznie, de a busz amivel jött volna nem indult el, és igy repülővel jött:D. Amint szbe kaptam, hogy Igen apu tényleg itt van. ITT. Akkor odafotuttam hozzá és átöleltem. Azt a jelenetet látni kellett volna. Mindenki sirt a boldogságtól. Mindenki egyszerre ölelte aput. Annyira örülök, hogy ilyen családom van, ahol mindenki mindenkit ennyire de ennyire szeret.

A sütiink és a forrócsokink:D

Ez után, valahogy kicsit lelombozódtam. Apu leginkább az öcsémmel, Koppánnyal foglalkozott. És most valahogy kicsit minden olyan lett mint régen. Nem gépezhetek hajnalig. Mindent el kell pakolnom stb. Azért is leszidnak, ha lemorzsázok a földre. Ha csak egy morzsa esik is lexd. De hát nem baj. A lényeg, hogy apu itthon van:)
Viszont. Este beszélgettem "vele". Egészen hajnali félkettőig. Először annyira lelombozott, mert ő is kiakadt egy kicsit meg én is. De a beszélgetés végén, már annyit nevettem. Komolyan, ma reggel izomlázzal keltem a hasamban:D(na jó nem).:)