Mikor felkeltem, automatikusan nyúltam a szemüvegemért, amikor leesett hogy hupsz, nincsen. A fürdőszoba tükörhöz nagyon közel hajoltam hogy lássam magam. Te jó ég. Akkora karikák húzódtak a szemem alatt. Lehet hogy nem kellett volna éjfélig fent maradnom. Gyorsan elkészülődtem, és kisétáltam a buszhoz. Az első buszra felszálltam, ami jött, reménykedve hogy az az, ami nekem kell. Szerencsére az volt.
A suliban, a többiek kedvesek voltak, segítettek mindenben. Daniékkal találkoztam az egyik szünetben. Sikerült, nem elkerülnöm őket.. Akkor odajöttek, adtak puszit, kérdezték hol a szemüvegem, mi történt az arcommal stb. Dani mondjuk kb meg sem szólalt. Lotti szerint olyan volt, mintha zavarban lett volna... Aztán ebélőben is odajöttek hozzám, és kérdezték milyen volt az ebéd. Okéé..
Mikor vége volt a napnak, indultunk volna kifelé, amikor jött szembe velem egy csaj, és én azt hittem rá, hogy az osztálytársam, így köszöntem neki h szia Vivi. Szerencsére nem hallotta meg, viszont Lottival egy jót nevettünk rajta.
Lottival bementünk a Köki terminálba, megvettük a akrácsonyi ajándékokat. Úristen olyan jóó táskát fogok tőle kapni. És annyira kiváncsi vagyok, hogy ki húzott.*o*
Mikor felültem a buszra, elgondolkoztam. Olyan minthogyha az élet ezzel, hogy a szemüvegem eltört, egy akadályt állított volna elém. És elgondolkoztam, hogy annyira nem becsülöm meg azt amim van. Másnak pénze sincs szemüvegre. Aztán belegondoltam, hogy attól még, hogy mondjuk valakinek jobb a ruhája mint az enyém, semmivel sem több. Lehet pl. hogy tök hülye, és szerencsétlen. Na jó az én is vagyok, de nem számít. Szóval most hogy nem láttam, belegondoltam, hogy nem is kell látnom ahhoz, hogy boldog legyek. Hiszen a legtöbb dolog, ami boldoggá tesz, láthatatlan. A barátság, a szeretet, a szerelem, az emlékképek, stb.
Elmentem Réka ajándékáért, és utána végre haza. Amikor kinyitottam a kaput, azt hittem a kukára, hogy a kutyánk, így a kukának mondtam azt hogy Sonja... Már teljesen beletörődtem, hogy még hetekig nem lesz szemövegem, amikor közölte velem nagymamám, hogy már el is készítették. Annyira boldog lettem. Tényleg egyszerűen olyan szinten nem számítottam rá.
December 20. van. A maják szerint, holnap világvége. Szóval, ha ez az utolsó napom, akkor mondjuk sorra veszem a tökéletes dolgokat ebben az évben.
- A szilveszter
- Az idei valentin napom
- A szülinapom
- április 28-án a hajós buli
- A kinti mozi.
- Gólyatalálkozó.(Lottit megismertem)
- A ballagásom.
- A nyár első napja Rékával és Hannával. A sátorozásunk.
- Rékával a nyaralás a kurcán.( horgászhelyünk)
- Erdőbényén nyaralás.
- Gólyatábor
- Szeptember 14. beszéltem "vele"
- Vidámpark Szofival
- Rékával mozizás
- Visszamenni táncolni
- Ask.fm-en az éneklés
- Az éneklés a szórakozó helyen
- Az x-faktoros ember aki felfedezett.
- A forgatás
És talán ez még nem is az összes dolog, csak hirtelen ennyi ami eszembe jutott. Szóval, ha belegondolok, az élet összes csodálatos dolga az enyém. Úgyhogy, azt hiszem itt az ideje, annak, hogy lapozzak egyet, és elfelejtsem a rosszat, és csak is a jóra koncentráljak.
Imádom ezt a számot!!:))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése