
Kezdjük azzal, hogy reggel, nulla kedvem volt felkelni. Nagy nehezen elkészülődtem, és elindultam. Boldizsárral, egyik angol társammal találkoztam Kökin, és vele mentem suliba.
Az első órám rajz volt, a tanár megdicsért, és azt mondta érdemes lenne foglalkoznom a rajzzal. Hát biztosan... Talán még ragadt rám valami a több évnyi rajzolásból:)
Ez után volt irodalom, töri, angol, matek, és tesi. De minden óra annyira unalmas, és minden szünet annyira üres volt. Ott voltak a barátaim, de nem tudom. Egyszerűen magányosnak éreztem magam. Gondolom veletek is volt már ilyen, hogy nagyon jó barátok vettek körül titeket, és belül még is üresek voltatok..:|
Mikor jöttem haza, azon filozofálgattam, vajon mi az élet értelme. Szerintetek mi lehet? Megkérdeztem pár embert.. Volt aki azt mondta semmi.. Valaki még csak választ sem tudott rá adni. Ha jobban belegondolunk, ez egy elég nehéz kérdés. De tényleg... Mi is az élet értelme?
Megkérdeztem szüleimet és még néhány ismerősömet. Azt a választ kaptam, hogy az életnek nem igazán van értelme, ha úgy nézzük, hogy mint AZ ÉLET értelme. Nem.. Az életnek vannak dolgok amik ADNAK értelmet. Például, apró célok elérése. Vagy valami maradandót alkotni. Megtalálni a szerelmet. Családod alapitani. De hogy még is ezeknek mind mi az értelme? Nem tudom.. A végén úgy is mindenki ugyanoda jut..:)
Megállj!
Ne félj, sosem fogd tudni megváltoztatni azt, ami már elmúlt.
Engedd magad mosolyogni,
RAGYOGJ
Ne félj, a sorsod majd melegen tart
Mert az összes csillag eltűnt, csak próbálj meg nem aggódni
Látni fogd őket egy nap
Tedd, amire szükséged van, járd az utad, és
Ne sird ki a szemed!
Kelj fel!
Gyerünk!
Miért félsz? Sosem fogod tudni megváltoztatni azt ami már elmúlt..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése